A Camino Novo, mely Rio de Janeiro és Ouiro Puerto között húzódik, a 18. század elején épült, és lehetővé tette hogy települések jöjjenek létre az aranybánya felé vezető úton. A házak lassanként jelentek meg a sűrű erdő borította területen. Az első telepesek, ahogy ez gyakorta előfordul a forgalmas utak mentén, kocsmatulajdonosok, farmerek és kereskedők voltak. A település csak a 1850-ben nyerte el a városi rangot.
Ekkor vette kezdetét a dinamikus fejlődés. Vasútvonal épült ki a város felé, és 1889-ben, a Paraibuna folyó mentén jött létre Dél-Amerika első vízerőműve. A gyors ipari növekedés idejében a régió leginkább a magas minőségű textíliák gyártásáról volt híres. Juiz de For akkoriban az ország egyik leggazdagabb városa volt. A szerencsés idők véget értek, amikor a textília mellett a helyiek fő bevételi forrásának számító kávét São Paulóban is elkezdték termeszteni. Az ottani termékeny talaj egyre jobb és jobb termést hozott.
Juiz de Fora igazi kulturális olvasztótégely. A város történelmét a bevándorlók írták, akik Portugáliából, Olaszországból, Németországból, Szíriából, Libanonból vagy Kínából érkeztek. Mindez nemcsak építészetben tükröződik, de a helyi konyhában is. Az Avenida Rio Banco mentén, a város szívében találhatók a legjobb éttermek a világ minden szegletéből. Persze eredeti brazil fogásokat is találunk, sőt, még vegetáriánus ételeket is, melyek még Brazíliában is egyre népszerűbbek, ahol amúgy az ételek többségének az alapja hús.
Minden évben júliusban kerül megrendezésre a város legfontosabb eseménye, a zenei fesztivál, mely a gyarmati és ősi brazil zenéről szól, és amelyre az ország legjobb zenészei jönnek el játszani. Népszerűségben pedig a nyomában van egy augusztusi esemény, a Miss Brazil Gay. Egy másik augusztusi fesztiválnak, az LGBT közöségnek rendezett Rainbow Festnek is számos lelkes látogatója van. Koncertekre, színes felvonulásra és számos vitaestre számíthatunk a rendezvényen.
